Direktlinkek, elég sok, csak így tudtam feltölteni, bár még így is gyrosabb, mintha képenként töltenétek le. Szóljatok, ha valamelyik link nem élne! 

2010. 07. 12. (1; 2; 3)
2010. 07. 13.
2010. 07. 14. (1; 2)
2010. 07. 15. (1; 2)
2010. 07. 16.
Borsányi Attila képei (1; 2; 3; 4)
Herczeg Nóri képei
 

Szóval, a fentiek miatt egy képet ki fogok venni a galériából. Egy képet, és csak is azt, és ebből ne csináljuk szokást, ezt is csak azért veszem ki, mert hát... khm. Az említett fényképről csak annyit... hogy Borsó és Kolya vannak rajta, szerintem mindenkinek beugrik a kép.
Nah és meg mert Borsó különböző módokon próbált befolyásolni és megvesztegetni, és egy szívességet bezsebelek tőle jövő nyárra, hátha megint rivális csapatba kerül. Szóval,  "A család nem felejt!"

De rég is volt már... elő kellett halásznom a programot, hogy felidézzem, hol is jártunk szerdán.

Szóval, biciklis kiruccanás Jászjákóhalmára. A búza útját követtük volna a terv szerint aratástól a kenyérig, de kicsit összekuszáltuk a fázisokat, szóval a malommal kezdtük.
Körbevezettek bennünket az üzemben, vagy legalábbis egy részén. Leginkább csak messziről csodáltuk az egyes folyamatokat, testközelből inkább a liszteszsákok pakolását figyelhettük meg.  De búcsúajándék gyanánt katunk egy-egy kg lisztet. Igen, a liszt még kalandos utat járt be velünk. Van zacskó, ami a színbadon kötött ki, van, ami követett minket mindenhová a hátizsák legalján, van, amiből kenyér vagy palacsinta lett, és van, amit hazavittünk anyucinak, aki ironiával a hangjában közölte, hogy "Mintha nem lenne elég jákóhalmi lisztünk" ...
Ha már Jákóhalma, meglátogattuk az ottani Tájházat is, ami, ha nem akarok hazudni is, legalább négy-ötszöröse a jásztelkinek. A tájház itt viszont nem csak a község hagyományos eszközeit, berendezési tárgyait gyűjtötte össze, de képtára is van. (Itt puskázni akartam, hogy kinek a képeit néztük meg, de hogy őszinte legyek, én a biciklikre vigyáztam odakint, úgyhogy halvány lila gőzöm sincs. Ha valaki érez magában annyi erőt, kérem írjon néhány sort a tájházról :) e-mail címem tudjátok :D Köszi!)

Ebéd után szétszéledtünk a szélrózsa minden irányába, míg meg nem érkezett a dagasztani való. Vagy keleszteni való? :O A lényeg, hogy kenyeret sütöttünk. Ki-ki belegyúrhetott és belekóstolhatott!
Nekem leginkább a csigatészta gyártás tetszett a legjobban! Csűrtük-csavartuk, nyomtuk, még néha neki is feszültünk hogy összeragadjon az a fránya tészta XD De végül felcsavartuk mindet, lett, amilyen lett. Büszke vagyok magunkra! :D
A szalmafonást is kipróbáltuk természetesen. Tekergettük az ázott búzát jobbra-balra, fontuk így, fontuk úgy. Én kettőt is bezsebltem, pedig igazából nem is nyúltam hozzá :P Szerintem így akart engem megvesztegetni a Jégmadarak csapata, mindkettőt tőlük kaptam, ugye Dorka és Nóri? :D :D 

Kora este megejtettük egy látogatást Kati néniék medencéjéhez, ahol megelőlegeztünk még egy kis ázást a fürdőruháinknak a másnapi nagy strandolás előtt. Kati néni Éva nénivel karöltve fogadott minket palancsitával és jéghideg frissítőkkel, amiért hálánk üldözni fogja őket, mert 1, a palacsinta isteni volt, és 2, majd kitikkadtunk még attól a kis biciklizéstől is a Művháztól a Gyóraljáig :D 
És itt született meg az akció terv is estére! <ördögi kacaj> muhahahahahhahahahaha!!!!!!

Szóval, esti túra hídtól-hídig. Mivel még apámnak is el kellett magyaráznom, melyik két hidat említi a program neve, ezért leírom ide is, nehogy valaki ne emlékezzen: Zagyva hídtól Mizse hídig és vissza. Nem vészes túra, a három nap alatt már megjártuk nem egyszer, és most még este is volt, nem volt olyan meleg, szóval csak a fáradság és a szúnyogok akartak minket hátraarcra kényszeríteni.De mi mentünk előre, miközben elhintettük tervünk első pontját a fáradt túrázók között. És ez nem volt más, mint "Gazsi legendája"...

"Úgy tartják, lakik egy öreg ember a Szőlőben, a fák között. Az emberek csak Gazsi bácsinként emlegetik. Hosszú, ősz szakálla és bozontos haja van. Estefelé szokott bejárni a faluba, mindenki, még az idősebbek is kerülik, ha meglátják.
Azt mesélik, többször is hallottak az erdőből furcsa hangokat, félig emberi, félig állati kiáltozásokat kiszűrődni. Senki sem tudja, ki ez az ember, hogy került ide, miből él, vagy hogy egyáltalán mi az igazi neve. Csak azt tudja mindenki, hogy ha meglátod, jobb, ha nem nézel a szemébe... "

Ez a mese megfelelő alapozásnak tűnt a nagy Terv előkészítésére. Edina kellően felkészítette a kisebbeket, hogy mire számítsanak, még mi, akik tudtunk a tervről is, annyura belefeledkeztünk abba, hogy nézelődtünk, honnan jön majd a támadás, hogy megilyedtünk, amikor a lábunk előtt két száradó fűkupac alólvfelbukkantak a zsákos emberrablók... A fekete csukjásokkal versenyt kiabáltunk, aztán ők felkapták a rúgkapáló Borsót és már ott sem voltak!  De aztán mi sem voltunk restek, utánuk vetettük magunk Koja vezetésével és lelepleztük a gaz terroristákat! :D :D :D :D

Ennyi kaland egy estére bőven elég is volt.
Visszatérve "kényelmes" ágyainkba még végigkínlódtuk a hét legrosszabb filmválasztásának bizonyult  Éjszaka a múzeumban 2-t, és aztán már csak annyi emlékem van az estéről, hogy hajnalban arra ébredtem,"jéé, milyen csend van" .... :)

folyt köv.

def.

u.i.:
Emlékeztek?
Egy, kettő, három, négy, öt, hat, hét, nyolc, kilenc, tíz, egy bot, egy kalap, egy e-ser-nyő ÉS! Előre-hátra-oldalt-vissza! Egy, kettő, három, négy...
:D :D 

Egy nagy adag fényképet sikerült feltöltenem, már nem sok van hátra.
Ha feltöltöttem azokat is, mindenképpen szólok :) 

A most feltöltött képeket Nóri, Attila és jómagam készítettük, a következő adagban pedig már remélhetőleg Éva (néni) képei is ott lesznek a keddi horgászversenyen készített fényképeimmel együtt.

Az elmarad blogbejegyzéseket pótolom, ha valaki szívesen írna a táborról, vagy csak úgy általában az élményeiről, gondolatiról, akkor ne habozzon! :D 
Én nem tudok tárgyilagos maradni ha írásról van szó, és sok mindnről lemaradtam, "több szem többet lát" alapon jó lenne a ti beszámolóitokat is olvasni :)

Szóval, ragadjatok a klaviatúrára és dobjatok nekem egy mélt! :D (any89@citromail.hu)

Jó aszalódást! :D

def.

Az előző éjszakai "Csacsogó Bagázs" megnehezítette a reggeli ébredést, de valahogy mégis csak útra készen álltunk kilenc óra környékére. Talán még egy kicsit tartott bennünk a táborozások első napjaira jellemző pörgés, bár azért én többeket láttam a biciklikbe kapaszkodni, vagy a virrasztás, vagy az előző napi kimerültség miatt :P
Lassan, de biztosan, - vagyis az esések és fékezések számát újragondolva, inkább CSAK lassan, de valahogy eljutottunk a gáton a Mizse Motelhez is.

A motlenél most kivételesen nem fürödtünk, legfeljebb a saját izzadságunkban, hanem a partot elfoglalva horgásztunk. Vagyis, igazából, horgászverseny volt a csapatok között, de az eredmény tudva inkább csak két csapat között volt igazi verseny. A Jégmadarak és az Erdei Békák felváltva vették le a halakat és cserélgették a csontikat a horgászbotokon. Mintegy másfél óra alatt a két csapat összesen körülbelül 120 kishalat fogott ki, az öt csapat pedig nagyjából 140-et. Meglehet, hogy a fent említett két csapat kapta a part egyik legnaposabb szakaszát, de a kifogott halmennyiséget figyelembe véve, és így utólag amúgy is, talán nem is sütött annyira oda a nap... :P A lényeg, hogy mind az öt csapat kitett magáért mind halfogásban, mind halvisszaengedésben :)
A Horgászversenyt Borsányi Attila természetbarátunk szervezte és vezényelte, utólag is még egyszer köszönjük neki! És az esti vetítést is, amikor megmutatta nekünk természetfotóit :)

Ha már a "köszönöm"-öknél járunk, most beiktatnám Jolika nénit is, aki minden nap mennyei ebéddel és vacsorával várt minket :D Nem hiszem, hogy közülünk bárki is üres gyomorral távozott volna, sőt! :D
Az ebéd utáni pingpong meccsek szerintem legizgalmasabb perceit a "Most mi játszunk! - Nem, tegnap is ti játszottatok!" Kicsik vs. Nagyok vitaműsor szolgáltatta, ami gyakorlatilag már akkor elkezdőtött, amikor a csapat fele még el sem foglalta a helyét...
Jolika néni mégis angyali türelemmel szolgált ki mindenkit, arról nem is beszélve, hogy a menü is isteni volt :)

De mielőtt mindenkinek fényesre khm a khm-jét, visszaterelem a szót a programra...
Mi sem kellemesebb időtöltés egy kiadós ebéd után, mint pacigolni egyet ("Nem-Sanyin", hanem) Bogár háton (Ha mégsem Bogár volt a ló neve, akkor Borsó-főzeléket eszünk jövőre XD) a hűs parkban. Gyakorlatilag a táborozók 30%-ában ha megvolt a bátorság, hogy megközelítse a kissé zabolátlan (figyelitek a szóviccet?:) állatot, de azért aki elég tökös volt,az megkockáztatott egy lassú kört is a parkban. Nem számoltam, de szerintem a Kicsik voltak a bevállalósabbak :) 

A Tájházba is bezsúfolódtunk, már amennyire az alacsony mennyezet és a hűs vályogfalak engedték :P
Aztán ha emlékezetem nem csal, ezen a délutánon kaptott ki a csapatom Activityban, miközben a táborlakók energikusabb hányada befészkelte magát az iskola tornatermébe.

"Sötét délután volt a keddi. Az ActiVitézek bátor csapata bábut megvető bátorsággal lépdelt előre a kacskaringós mezőkön a rajzpárbajtól a körülírásvarázslaton át a mutogatásakcióig. Borsó lovag és Defiszon vitéz két ifjú védencével, Laura és Blanka hercengnőkkel szállt számbe a gonosz Kék Segerrel, kiknek vezetője a Sötét Szívű Koja(K) volt, akinek két szárnysegédje a híres/hírhedt ActiVitéz vadász duó, vagyis Piu és Zsófia voltak.
Az ActiVitézek kétségbeesetten harcoló csapatához azonban hamarosan csatlakozott Pancsi Parancsnok, akinek segítségével rövid időn belül nem hogy utólérte a kis csapat a Kékek elől vágtató seregét, de többször elébük is vágott.
A harc egyre kiélezettebb lett. A "Keddi Csata" néven elhíresült összecsapásból viszont csak egy sereg kerülhetett ki győztesen...
Az első támadásokat az Activitézek jól állták, akár csak a Kék Sereg, viszont egy óvatlan pillanat, vagyis két óvatlan órafordítás után a Kék Sereg előnyre tett szert, amit ki is használtak, és csúfosan helyben hagyták az ActiVitézek egóját :(
Az ActiVitézek viszont nem törnek meg egy vesztes csata után. A visszavágó még hárta van...  "

Igen, körülbelül ez volt a keddi nap.
Este 300-at néztünk és szerintem mindenki el is aludt 30 percen belül, jó, ha 3-an ébren maradtak.
...

Folyt. köv.

def.